A kétcsövű fegyvert a francia La Claire találta fel 1738-ban. A kétcsövű fegyvereket szinte kizárólag vadászpuskaként használják, de a hadseregben nem használták. Két fő lehetőség van a hordók elhelyezésére: vízszintesen, amikor a hordók egymás mellett helyezkednek el, és függőlegesen, amikor az egyik hordó a másik bokflint felett helyezkedik el. A ravaszmechanizmus típusa szerint a kétcsövű fegyvereket két ravaszt és egy ravaszt tartalmazó kivitelekre osztják. A törzsek vízszintes elrendezése nem párhuzamos, hanem összefolynak úgy, hogy tüzeléskor a frakció 30-35 m távolságra egy pontba kerüljön. A vadászpuskákban gyakran a fegyverek erõsítésére a csöveket különbözõ fojtószûkítõ fojtótekercsbõl készítik, vagy a törzsek mérete különbözik – például az egyik cső puskás, a másik pedig sima, úgynevezett boxplot.

​